Fogalomtár

Egy település közigazgatási területének – általában a település történetileg kialakult, összefüggő, általában lakó vagy üdülési célra beépített vagy beépítésre szánt területeket tartalmazó – kijelölt része, amelyet az önkormányzat határozatban nyilvánít belterületnek.

Vételi jog köthető ki az egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára. Amennyiben ezeket a jogokat meghatározott időre kötötték ki, akkor a bejegyzésben meg kell jelölni e jog gyakorlásának végső időpontját. A vételi jog bejegyzése nem akadályozza meg további jogok és jogilag jelentős tények bejegyzését. Ezt követően azonban csak az adott jog vagy tény jogosultjának hozzájárulása esetén lehet törölni a bejegyzett jogokat és tényeket.

A beépítésre szánt területeken szoktak kialakítani építési telkeket. Mivel az építési telek a település beépítésre kijelölt részén levő, az építésügyi szabályoknak és a különféle területrendezési terveknek megfelelően kialakított – létesítmények elhelyezésére szolgáló – telek, amely a köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető földrészlet, ezért a jelenlegi ingatlan-nyilvántartási adatok alapján a vizsgálatra kiemelt területre megállapítható, hogy telektömb és tömbtelek együttese.

Épületek ábrázolása a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen és annak tulajdoni lapon történő megjelenítése.

Az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel, WC-vel;
b) közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással) és
c) egyedi fűtési móddal
rendelkezik. 

A föld felszínének természetben összefüggő területe, amelynek minden részére azonosak a tulajdoni vagy vagyonkezelői (kezelési) viszonyok. Fontos, hogy a föld felszíne a természetben összefüggő területet alkosson. Ez csak akkor teljesülhet, ha közigazgatási vagy belterületi határ, állandó tereptárgy (csatorna, út, vasút) nem szakítja meg. Abban az esetben, ha az összefüggést a felsorolt határok bármelyike vagy vonalas létesítmény megszakítja, már több földrészlet keletkezik. Az azonos tulajdonosi, vagyonkezelői (kezelői) viszony alatt pedig azt értjük, hogy a területnek azonos személy vagy személyek tulajdonában, vagyonkezelésében (kezelésében) kell lennie. Ezen szabály alól két kivétellel találkozhatunk: az építési telek és a közterület.

Az olyan ingatlanokat, amelyeknek az a jellegzetessége, hogy tulajdonjogi szempontból függetlenek attól a földrészlettől, amelyen létesültek, egyéb önálló ingatlanoknak nevezzük. Ebben az estben az épület nem alkotórésze a földrészletnek, vagyis ez az ingatlan önállóan forgalomképes. Egyéb önálló ingatlanok fajtái:

  • önálló tulajdonú épület,
  • társasházban lévő öröklakás,
  • szövetkezeti házban lévő szövetkezeti lakás,
  • társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló, szövetkezeti háznál a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában álló építményrészek is,
  • közterületről nyíló pince (föld alatti garázs, raktár, stb.)
  • termelőszövetkezeti részarány.

Az egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott (pl. lakáshasználat esetében) vagy területnagyságban kifejezett részére lehet ilyen jogot bejegyeztetni. Ekkor a haszonélvezeti jogra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Ez a fajta “megosztás” valójában az ingatlan használatáról ad tájékoztatást. Manapság elsősorban termőföldek használati megosztására van nagy szükség, mivel az osztatlan közös tulajdonú termőföldek Földhivatali földhasználati bejegyzése ezek nélkül nem rögzíthető.
FONTOS TUDNI! A használati megosztás során készített Változási vázrajzot a Földhivatali ingatlan-nyilvántartási eljárásban nem lehet bejegyeztetni, az kizárólag földhasználati bejegyzésre alkalmas!!!

Amennyiben a föld használatában változás következik be (az egyik tulajdonos társ több területet bérel vagy változik a tulajdonos/földhasználó) akkor ÚJ HASZNÁLATI MEGOSZTÁSI VÁZRAJZ-ot kell készíttetni!

A haszonélvezeti jogot több jogosult javára egyidejűleg is be lehet jegyezni, viszont fel kell tüntetni, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultakat közösen vagy egymást követő sorrendben illeti-e meg. Ezt a jogot is az egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára, esetleg az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni. A haszonélvezeti jog időtartamát fel kell tüntetni. A holtig tartó haszonélvezeti jog esetében a bejegyzésben azt is fel kell tüntetni, hogy a jogosultat ez a jog élete végéig illeti meg. A haszonélvezeti jognak van még egy típusa: ez az özvegyi jog, amely a túlélő házastársra vonatkozik. Ekkor a túlélő házastárs törvényes öröklésen alapján szerzi meg a haszonélvezeti jogot.

Az ingatlan egyedi azonosítója. Az ingatlanokat egymástól való megkülönböztetésük és nyilvántartásuk céljából helyrajzi számmal jelöljük meg.
A Földhivatalok által ingatlanokról vezetett közhitelű nyilvántartás, amely az egész ország területét lefedi.

Ingatlanra az ingatlant terhelő átruházható jogra, jelzálogjoggal biztosított átruházható követelésre és önálló jelzálogjogra lehet bejegyezni. Jelzálog tárgyául szolgáló ingatlanra vagy egyéb jogra jelzálogjogot lehet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ingatlant terhelő jelzálogjogot szintén az ingatlan egészére vagy közös tulajdonban álló ingatlannak a tulajdonos társat illető egész tulajdoni illetőségére lehet bejegyezni.

Kisajátítási eljárást törvény, törvényerejű rendelet által meghatározott közérdekű célra, kivételesen, azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében a nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának az állam vagy a helyi önkormányzat részére történő megszerzése céljából lehet lefolytatni. 

Az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, WC használatával és
b) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint
c) a vízvétel lehetősége biztosított. 

Az a lakás, amely legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel;
b) közművesítettséggel;
c) melegvíz-ellátással és
d) egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel)
rendelkezik. 

A közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartásba is így van bejegyezve. Közterület rendeltetése általában a közlekedés biztosítása (utak, terek) és kialakítása, közművek elhelyezése.

Utak esetében az Önkormányzatok forgalom képtelen vagyoni körébe tartozó vagyontárgyakról van szó. Eladásuk előtt az ingatlant meg kell osztani, az eladandó területrésznek más megnevezést kell adni (pl: udvar), majd ezt követően a Képviselő Testületi határozat alapján a területrész már eladható, ill. megvásárolható.

Elsősorban a háztartásokat ellátó konyhakerti növények termesztését, valamint – ma már többnyire – a pihenést szolgálják. Az ingatlan-nyilvántartás a mai napig zártkert megnevezés alatt tartalmazza ezen ingatlanok adatait. Viszont ezekre a területekre – a beépítés szempontjából – gyakran a belterülettel azonos rendelkezések az irányadók.

Egy település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges célra szolgáló része. Ilyen különleges célt szolgál példáula a bánya vagy a hulladéktelep.

Olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a
a) helyiségei;
b) közművesítettsége;
c) melegvíz-ellátása; és
d) fűtési módja
alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható.

Ez egy speciális feladat, mert a földterületek művelés alatt állnak, így azok földminőségével és annak határaival, valamint a földek becsértékével is számolni kell.

Elsősorban ilyennek minősülnek a település belterületének egy hektárt el nem érő földrészletei, valamint azok a területek, amelyen erdő- vagy mezőgazdasági művelést nem folytatnak.

A rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földrészleteket szántó, rét, legelő, kert, szőlő, gyümölcsös, nádas, erdő és fásított terület ill. halastóként kell nyilvántartani. Mező- és erdőgazdasági művelés alatt nem álló területet és a település belterületén az 1 hektárt meg nem haladó földrészleteket a fő hasznosítási mód vizsgálata nélkül egységesen művelés alól kivett területként kell nyilvántartani.

A belterületre vonatkozó fogalmaknál fontos megemlíteni, hogy maga a belterület a település közigazgatási területének – jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó – kijelölt része. A belterületen elsősorban művelés alól kivett területeket találhatunk.

Lehetséges az egész ingatlanra vagy közös tulajdonban álló ingatlannak a tulajdonostársat megillető egész tulajdoni illetőségére, illetve ingatlant terhelő, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett átruházható jogra, továbbá önálló alzálogjogként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzáloggal biztosított átruházható követelésre valamint önálló zálogjogra lehet bejegyezni.

Az a lakás, amely legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel;
b) közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel);
c) melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel) és
d) központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etage fűtéssel) rendelkezik.

Az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek)
a) alapterülete hat négyzetmétert meghaladja;
b) külső határoló fala legalább tizenkét centiméter vastag téglafal, vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal;
c) ablaka vagy üvegezett ajtaja van; továbbá
d) fűthető; és
e) WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.

Lehetséges a jogosult által átruházott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.

Tartalmazza a telekalakítási helyszínrajzot (3 példányban), a tervezői nyilatkozatot (1 példányban) és maga a formanyomtatványt (ezen kell a telekalakítás engedélyezését kérelmezni) kitöltve.

Az alakjuk vagy terjedelmük miatt be nem építhető szomszédos, vagy telekcsoportot alkotó földrészletek átalakítása építési telekké. A telekátalakításba – szükség esetén – közterület, továbbá már beépített vagy beépíthető földrészlet is bevonható.

Az egymással közvetlenül szomszédos két vagy több földrészlet összevonása egy építési telekké.

Az egymással közvetlenül szomszédos földrészletek közös határvonalának olyan megváltoztatása, amelynek következtében az érintett földrészletek közül az építésügyi szabályoknak meg nem felelő alakú vagy terjedelmű földrészlet építési telekké, vagy a földrészletek között kialakult szabálytalan (pl. ferde, tört vonalú) határvonal szabályossá válik. Az ilyen jellegű munkákat telekhatár-szabályozásnak is szokás nevezni.

Ezen jog bejegyzését is egész ingatlanra, annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet kérni. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratban és a hozzá csatolandó vázrajzban meg kell jelölni a szolgalmi jog tárgyát. Ez lehet pl. átjárási, vízvezetési, pinceszolgalmi, vízmerítési stb. szolgalmi jog is. A szolgalmi jog esetében meg kell említeni, hogy a mindenkori ingatlan tulajdonosát illeti meg a jog gyakorlása (uralkodó telek) és ezen jog gyakorlásának tűrésére kötelezett ingatlan (szolgáló telek) tulajdonosát pedig terheli a jog. Az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lap első részén erre utalni kell.

Egy földrészletnek két vagy több építési telekre osztása.

Lehetséges szerezni egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre illetve ezek eszmei hányadára. A tulajdonszerzés jogcímét minden esetben fel kell tüntetni a bejegyzéskor. Ha a tulajdonszerzés nem az egész ingatlanra vonatkozik, a bejegyzésben fel kell tüntetni a megszerzett eszmei hányadot. Előfordulhat, hogy a tulajdonszerzés a jogelőd tulajdoni illetőségének csak egy részére vonatkozik, ekkor a bejegyzésben a megszerzett rész egész ingatlanhoz viszonyított hányadát kell feltüntetni. Amennyiben a Magyar Állam szerez tulajdonjogot, akkor a bejegyzésnél minden esetben meg kell jelölni az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetet.

Ezen jogot a bírósági végrehajtásra, a köztartozás behajtására vonatkozó szabályok korlátai között egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre lehet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

Lázár Ilona

ingatlanvagyon értékelő és közvetítő

Finanszírozás

Díjmentesen, teljeskörű* ügyintézéssel állunk az eladók és a vevők rendelkezésére! A kínálatunkból választott ingatlan finanszírozásához kedvezményes hitel- és lízingkonstrukciókat kínálunk.

* lakáshitel, babaváró, CSOK, személyi kölcsön, szabadfelhasználású hitelek, egyéb banki szolgáltatások